Az adószámos magánszemélyek szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó jövedelme főszabály szerint önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles, de az egyéb szálláshely szolgáltatást (fizető-vendéglátó tevékenység) végző magánszemélyeknek lehetőségük van a főszabály helyett a tételes átalányadózás szerinti adózás választására is. Ennek feltétele, hogy a magánszemély a szálláshelyet adóévenként ugyanannak a személynek 90 napot meg nem haladó időtartamra adja ki, illetve a több lakástulajdonnal vagy üdülőházzal rendelkező magánszemélyekre vonatkozó további előírás, hogy ingatlanjaik közül csak egyben folytathatnak egyéb szálláshely szolgáltató tevékenységet.

Az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok alkalmazása esetén a jövedelem meghatározása két módszer szerint történhet. Az egyik a tételes költségelszámolás, a másik a 10 százalékos költséghányad alkalmazása. A tételes költségelszámolás és megfelelő nyilvántartás vezetése mellett a szálláshely szolgáltatásból származó bevétel csökkenthető többek között: A bizonylattal, nyilvántartással igazoltan a szálláshely szolgáltatási tevékenység érdekében felmerült és elismert költségekkel, így például a kizárólag a szálláshely szolgáltatáshoz használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésére, előállítására fordított kiadással, ha az a 100 ezer forintot nem haladja meg. Értékcsökkenési leírás összegével, mely kizárólag bérbeadásra hasznosított ingatlan esetén 2, 3, vagy 6 százalék lehet, a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épületre ennek időarányos, illetve területarányos része. Tehát amennyiben a bérbeadás nem egész évre vonatkozik és/vagy csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg, az értékcsökkenési leírás összegéből: a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt); a bérbeadott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét; ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni az előző pontban meghatározott kulcs alapján számított összegből. A tevékenységének megkezdését megelőzően beszerzett, és utóbb e tevékenység végzésének időszakában felhasználható anyag- és árukészlet beszerzésére fordított kiadásainak összegével. A vendég által elfogyasztott áram-, víz, fűtés stb. díja, amennyiben ez bizonylatokkal igazolható módon kimutatható. A szálláshely szolgáltatás tevékenységhez kapcsolódóan a központi költségvetésbe, vagy a helyi önkormányzatnak megfizetett egyes adók, így például a magánszemély által e tevékenysége után fizetett és részére meg nem térített 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás. Adóelőleg és adó megállapítása, megfizetése A fentiek alapján meghatározott jövedelem után a magánszemély 16 százalékos szja-t köteles fizetni. Amennyiben a szálláshelyet kifizető veszi igénybe, magánszemély által számlázott bevételből a kifizető köteles az adóelőleget levonni, mely tételes költségelszámolás esetén nem haladhatja meg a bevétel 50 százalékát. Amennyiben a magánszemély a költségeiről nem nyilatkozik, jövedelemként a bevétel 90 százalékát kell a kifizetőnek figyelembe vennie. Amennyiben a szolgáltatás igénybe vevője magánszemély, vagy ha a kifizető a szolgáltatás díjából nem vonta le az adóelőleget, akkor a szállásadónak kell az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapított adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-éig a NAV-hoz befizetnie. Alapnyilvántartás vezetési kötelezettség Az a magánszemély az adóelőleg vagy a jövedelem meghatározásakor szálláshely szolgáltatási tevékenységével összefüggésben költséget számol el, vagy az adóévben nem vagy nem csak kifizetőnek minősülő vendégtől szerez bevételt, az SZJA törvény alapján alapnyilvántartás vezetésére köteles, melynek típusát maga választja meg, és e választását a tárgyévre nem változtathatja meg. Az alapnyilvántartást az adó, az adóelőleg megállapítására előírt időszakonként az alapnyilvántartás egyes adatsorainak összesítésével le kell zárnia. Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét pénztárkönyv vezetésével kell teljesítenie, ha más alapnyilvántartás vezetését nem választhatja, vagy a más alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó választási jogával nem élt.

Az ezt a módszert választó egyéb szálláshely szolgáltató magánszemélynek évente és szobánként 32.000 Ft átalányadót + 6.400 Ft EHO-t kell fizetnie, ami az összes adózási forma közül a legkedvezőbb.

Abban az esetben, ha a tételes átalányadózás választására a magánszemély a tevékenység megkezdésekor nem volt jogosult, akkor a nevezett tevékenységből származó összes jövedelmére, míg ha jogszerűen választotta a magánszemély a tételes átalányadózást, de azt követően valamely feltételt, vagy több feltételt nem teljesített, akkor a következő negyedév első napjától az önálló tevékenységre vonatkozó előírások szerint kell az adót megállapítania. A magánszemélynek a tárgyévre vonatkozó tételes átalányadózás választását az előző évre vonatkozó éves adóbevallásához fűzött – a határidő letelte előtt benyújtott – nyilatkozatban jelentheti be az adóhatósághoz. A nyilatkozat a bejelentési határidő letelte után nem pótolható. Az átalányadózást választó magánszemély az adóját az önadózás szabályai szerint állapítja meg és negyedévente negyedévet követő hó 12. napjáig átalányadó-előleget köteles fizetni.

Amennyiben a magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelemként adózza le szálláshely-szolgáltatásból származó jövedelmét, akkor e jövedelem után 19,5 százalékos SZOCHO-fizetési kötelezettsége keletkezik. Az egyéb szálláshely szolgáltatásra tételes átalányadózást választó magánszemély által e tevékenységből származó jövedelme után fizetendő szocho összege a tételes átalányadó 19,5 százaléka. Amennyiben a magánszemély szálláshely szolgáltatásból származó jövedelme kifizetőtől származik, a százalékos mértékű ehót a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, és a jövedelem kifizetését követő hónap 12. napjáig fizeti meg és vallja be a NAV-nak. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az eho levonására nincs lehetőség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély adóelőlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített szja bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni.

Az ÁFA törvény alkalmazásában a magánszemély szálláshely, illetve egyéb szálláshely szolgáltatása (ideértve a falusi szálláshely szolgáltatást is) főszabály szerint adóköteles kereskedelmi szálláshely szolgáltatásnak minősül, amely után az adó mértéke 18 százalék. Általánosságban elmondható, hogy e szolgáltatáshoz kapcsolódó, de önálló értékkel nem bíró, a szoba árába foglaltan igénybe vehető járulékos szolgáltatások (például a szoba árába foglalt reggeli, délutáni kávé, vagy a szálláshely saját fürdőmedencéjének használata) is szálláshely szolgáltatásnak minősülnek és 18 százalékos adókulcs alá tartoznak. Ugyanakkor a megszálló vendég által külön megrendelt, a szállásdíjba nem tartozó szolgáltatások az adott szolgáltatásokra vonatkozó adómérték szerint adókötelesek. Így például, ha a vendég a szállásdíjba nem tartozó mobil légkondicionáló használatot is kér, e szolgáltatás esetében az alkalmazandó adómérték 27 százalék. Ezeket a szolgáltatásokat a szállásadónak a számlán tételesen kell feltüntetnie a rájuk vonatkozó adómérték alkalmazásával. A magánszemély a NAV-hoz történő bejelentkezéskor dönthet úgy, hogy a fentiekben részletezett általános szabályok szerint a szálláshely szolgáltatására alanyi adómentességet választ. Ennek feltétele, hogy a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható bevétele időarányosan nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító 6 millió forintos összeghatárt. Az alanyi mentességet választó magánszemély szálláshely szolgáltatása után adófizetésre nem kötelezett, előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult és kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó és százalékérték nem szerepel.

A szállásadó magánszemély a szálláshely szolgáltatásáról számlát, illetve bizonyos feltételek fennállása estén gépi nyugtát köteles kiállítani.

A gépi nyugta kiállítására csak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén van lehetőség:

ha a megszálló vendég nem áfaalany magánszemély, a szállásdíjat a szálláshely igénybevételének időpontjában készpénzben azonnal megtéríti, és a szállásdíj adót is tartalmazó összege a 900 ezer forintot nem haladja meg. Az online pénztárgép használatát szabályzó rendeletek alapján és a KSH besorolása alapján az egyéb és a falusi szálláshely szolgáltatás (TEÁOR/ÖVTJ 55.2 besorolás) pénztárgép-használati kötelezettséggel járó tevékenység, így e szolgáltatást nyújtó magánszemélyeknek online pénztárgépet kell üzemeltetniük, kivéve, ha a gépi nyugta kiállítása helyett kizárólag számlakibocsátással tesznek eleget bizonylatolási kötelezettségüknek. Ez utóbbi körbe tartozó magánszemélyeknek 2015. január 01-től a NAV felé havonta elektronikus úton bejelentést és adatszolgált kell teljesíteniük e tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák keltéről, sorszámáról, a vevő nevéről és címéről, az ellenérték adót is tartalmazó összegéről, illetve adómentesség esetén az ellenérték összegéről a NAV által meghatározott struktúrában, naponkénti bontásban. Az online felületen meghirdetett szálláshelyek esetében – így például az említett Airbnb-n keresztül történő foglalás esetén is – bevett gyakorlat, hogy a vendég a foglaláskor a szállásdíjakat nem közvetlenül a szállásadónak, hanem a hirdetési felületen keresztül a portál üzemeltetőjének fizeti meg, aki a befolyt összeget a szálláshely elfoglalásakor utalja tovább a szállásadó részére. Ez esetben a nyugtaadáshoz szükséges készpénzes, azonnali fizetési feltétel hiányában, az online hirdető szállásadó a szállásdíjról kizárólag számlát bocsát ki. Ezekben az esetekben tehát a gépi nyugta helyetti számla kibocsátására nem a szállásadó választása, hanem az Áfatörvény kötelező előírása alapján kerül sor, így e számlák tekintetében a szállásadónak nem áll fenn az online pénztárgép használati kötelezettségnél említett havi adatszolgáltatási kötelezettsége.

Amennyiben a szállásadó magánszemély olyan vendéget fogad, aki a szálláshely szerinti önkormányzat illetékességi területén nem állandó lakos és legalább egy vendégéjszakát eltölt, köteles a szállásdíjjal együtt vendéget terhelő idegenforgalmi adót beszedni, és az önkormányzatnak megfizetni, kivéve ha a helyi önkormányzati rendelet nem így rendelkezik. E fizetési kötelezettsége a beszedési kötelezettségének elmulasztása esetén is fennáll. Az idegenforgalmi adó mértéke önkormányzatonként eltérő, maximális mértéke személyenként és vendégéjszakánként 300 forint vagy a szállásdíj 4 százaléka.

Azon magánszemély, aki szálláshely szolgáltatási tevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi, a helyi adótörvény értelmében nem minősül vállalkozónak, így a helyi iparűzési adófizetési kötelezettsége e tevékenység után nem keletkezik. A fentiek alapján tehát jól látható, hogy mielőtt feltöltjük szállás ajánlatunkat az Airbnb oldalára, vagy más szállás-szolgáltatással foglalkozó weboldalra, érdemes végig gondolni milyen adófizetési kötelezettséget vállalunk és nagyon fontos odafigyelni, hogy eleget tegyünk bevallási és bejelentési kötelezettségeinknek, mert egy apró hiba is szankciókat vonhat maga után.